A kezdetektől a végső feladatokig – hogyan előzzük meg a dugulásokat?

A dugulások megelőzése egy nagyon sokrétű feladat, mely már akkor elkezdődik, amikor a családi ház vagy társasház még csak papíron létezik. A nem jól megtervezett lefolyórendszer visszatérő gondokat fog okozni, az épület benépesülése után pedig rendszeres feladatot jelent a karbantartás.

Ebben a cikkben ezt a sokrétű folyamatot ismerhetjük meg a kezdetektől, egészen a végső feladatokig.

A tervezés és kivitelezés létfontosságú

A dugulások megelőzése szempontjából a megfelelő tervezés és kivitelezés létfontosságú. Ma már minden ingatlanhoz külön bekötővezetéket kell kivitelezni, melyet a tisztítóidomon keresztül kötnek rá a közcsatornára.

A házi szennyvízvezeték teljes hosszának vízzárónak kell lennie, és a 90 fokos vagy annál kisebb szögű töréspontokba tisztítóidomot vagy hasonló berendezést kell tervezni. Ennek hiányában később nehézséget fog okozni a megfelelő karbantartás vagy hibaelhárítás.

Függőleges irányban kerülni kell a derékszögű töréseket, helyette kétszer 45 fokos töréseket kell alkalmazni. Szintén nagyon fontos a hálózat megfelelő lejtése, amely ideális esetben 3-5 ezrelék. Ha ennél meredekebb, akkor a víz gyorsan végig fog szaladni a csöveken, a benne található szilárdabb anyagok viszont nem, és álladó dugulást okoznak. Ugyanez a helyzet a túl kicsi lejtéssel, itt a lelassuló szennyvíz miatt képződik hordalék, és álladó feladat lesz a duguláselhárítás.

Ma már szigorú szabványok és előírások teszik kötelezővé a megfelelő anyagú csövek felhasználását, ahol az átmérő is meg van határozva a felhasználási helynek és módnak megfelelően. Nem mindegy ugyanis, hogy a lakáson belüli csatornarendszerről, vagy esetleg a társasház strangjáról, alapvezetékéről van szó.

A jó tervezés semmit sem ér, ha nem hozzáértő szakember végzi el a kivitelezést. Végső soron rajta áll vagy bukik az, hogy a dugulások megelőzése sikeres lesz, vagy nagyon sokat fogunk szenvedni a csatornával.

A dugulások megelőzése a rendszeres karbantartáson is múlik

A csatornarendszer és a lefolyók ugyanolyan törődést igényelnek, mint az épületben található másféle eszközök. Legalább havonta érdemes elvégezni a rendszeres karbantartást, mellyel a dugulás megelőzhető.

A modern WC tartályok kevés vizet használnak, ha ez ráadásul nem megfelelő öblítési szokásokkal társul, akkor a WC dugulása alakulhat ki. Ezen már úgy is segíthetünk, ha heti 1-2 alkalommal egy vödör vizet zúdítunk a toalettbe.

A kézmosó, a zuhanytálca vagy a kád dugulásának megelőzéséhez érdemes apró szemű szűrőt használni, mely felfogja a haj- és szőrszálakat. Ahol ez nem lehetséges, ott havonta érdemes bolti lefolyótisztító szert leönteni a lefolyón, hogy feloldja ezeket a szerves eredetű maradványokat. Ezek a szerek arra is képesek, hogy a szappanok, tusfürdők, samponok és más kozmetikumok maradványait elmossák.

A padlóösszefolyót havonta ki lehet pucolni, melyhez a rácsot eltávolítva és kesztyűt húzva, ki tudjuk belőle szedni a feltorlódott szőr- és hajszálakat és más apróbb maradványokat. Néha egy-egy vödör tiszta vagy felmosószeres forró vizet leöntve rajta is átmoshatjuk a rendszerét.

A konyhai lefolyó hatalmas terhelésnek van kitéve, ezért egy-egy lábas vizet forralva, néha érdemes zsírtalanítani. Az olyan házi praktikák, mint a szódabikarbóna és ecet együttese is jól oldja a zsíros lerakódásokat, hirtelen kiterjedve pedig le is súrolják a lefolyó falát. Apró szemű szűrő felhasználásával itt is megfoghatjuk az edényekről lemosódó ételmaradékokat.

A mosogatógép képes az öntisztulásra, de ezt a rendszeres ECO (takarékos) mód megakadályozza. Heti egy alkalommal ajánlott magas hőfokú mosogatást végeztetni vele, hogy a forró víz lemossa a lerakódásokat a gépben és a lefolyószakaszában. A szűrőket pedig az előírt gyakorisággal ki kell szerelni, és zsírtalanítani, fertőtleníteni kell.

A mosogatógépnél problémát okozhat az olcsó mosogatótabletta is, mely nem oldódik, és lerakódhat a rendszerben. Ezen jobb minőségű tablettával vagy folyékony mosogatószerrel segíthetünk.