Duguláselhárítás Budapest régen és most – dugulások mindig léteztek.

• Duguláselhárítás 1. kerület
• Duguláselhárítás 2. kerület
• Duguláselhárítás 3. kerület

---

Dugulások szinte azóta vannak, mióta csatornák léteznek, még akkor is, ha évszázadokkal ezelőtt teljesen másképp vezették el az emberek a képződött szennyet. Érdemes megismerni, hogy korábban milyen feladatokkal kellett megküzdeniük a duguláselhárítóknak, és napjainkra miben változott a helyzet.

Hogyan működtek régebben a csatornák?

A középkorban a várakban olyan latrinákat használtak, melyek nagyméretű csatornahálózatokba ürítették a tartalmukat. Ezeket nem úgy kell elképzelni, mint a mai, vízzel teli csöveket, hanem inkább nagyméretű rendszereket, melyekben gyakran nem volt víz.

Ezekből a keletkező végtermékeket ezzel foglalkozó vállalkozók vitték el, akik nem ritkán eladták szerves trágyának a környező parasztoknak. A munka a kor higiéniai és munkavédelmi szokásainak megfelelően meglehetősen mocskos volt, a latrinákat ürítő munkások a fejük búbjáig összekenték magukat, és gyakoriak voltak a fertőzések is. Ha véletlenül megvágták magukat ebben a környezetben, a minimum súlyos betegséget, de sokszor halálos szepszist is okozott.

Ahol patak vagy folyó volt a közelben, ott a vizet bevezethették az épület alá. A Ken Follett Katedrális-trilógiájában főszerepet kapó apátságnál is úgy oldották meg ezt a feladatot, hogy az érkező patak előbb a konyha felé került, ahol kielégítették belőle a frissvíz-szükségletet, majd tovább folyva elszállította a latrinák alól az emberi végtermékeket.

Más volt a helyzet a falvakban és a városokban, ahol az emberek nem engedhettek meg maguknak ekkora építményeket a szükségük elvégzésére. A falvakban a ház körül végezték a lakók a dolgukat, ha pedig a földmunka alatt jött rá valakire a szapora, akkor egyszerűen félrevonult az első alkalmas helyre. Mindenesetre akkoriban teljesen másképp viszonyultak az emberek az alapvető szükségleteik megélésére, hiszen kisebb gondjuk is nagyobb volt a szemérmességnél.

A városokban lakók nem tudtak hova félre vonulni, ők éjjeliedényeket használtak, melynek tartalmát egyszerűen kiöntötték az ablakon. Emiatt a középkori városokban kétségbe ejtő volt a higiénia, az utcán közlekedők bokáig gázoltak az emberi- és állati ürülékben és az ételmaradékokban. Ezek vonzották az olyan kártevőket, mint például a patkányok, melynek következményei voltak a rendszeresen visszatérő járványok.

Az újkor is csak lassú változást hozott

Szinte hihetetlen, de a csatornázás hiánya még egészen a legutóbbi századokig komoly problémát okozott Budapesten és a világ számos részén. Ha a fejlettnek számító Amerikai kontinenst nézzük, ott a 19. század végén tömegek áramlottak a nagyvárosokba, ahol 5-6 emeletes, 70-80 lakásos bérházakban éltek.

Ezekben nem volt fürdőszoba vagy WC, így a mosakodásra maradt a lavór vagy a közfürdők havi néhány alkalommal történő meglátogatása. A WC-t pedig néhány pottyantós faalkotmány jelentette az udvaron, ahol minden reggel komoly sorok alakultak ki. Mivel nem voltak csatornázva, ezért komoly egészségügyi veszélyt is jelentettek, nem ritkán patkányok is tanyáztak bennük, amelyek megharapták az embereket.

A duguláselhárító szakember szerepét azok a vállalkozók vállalták fel, akiknek dugulást nem, de a pottyantós vécékben képződött fekália elszállítását be kellett vállalniuk. Ők hatalmas szekerekkel járták a környéket, és hordókba lapátolták a matériát. Ezt később egyszerűen a legközelebbi folyóba öntötték, vagy a mezőgazdasági területek tulajdonosainak értékesítették.

Ahogy a nagyvárosok egyre inkább bővültek, megjelentek a vízvezetékek, majd a vízöblítéses WC-k. Ezeknek a tartalma már a maihoz hasonlító csatornákba ömlött, szükségessé téve a duguláselhárító szakma kialakulását és az ahhoz kellő eszközök kifejlesztését.

Mi történt Budapesten?

Budapesten 1870-ben már felépítették az első nyilvános illemhelyet, ahol a Deák téren felállított vizelde egy közös tartályba gyűjtötte a vizeletet. Bár teteje nem volt, de a hat rekeszre osztott, kör alakú terület védte a felhasználókat a megtekintés ellen.

A nyilvános illemhelyek száma csak lassan nőtt Budapesten, még a II. világháborúig is csak 82 készült el belőlük. Közülük néhányat bérházaknál helyeztek el, ahol a házmestereknek előírták, hogy bárkit, akinek szüksége van rá, engedjenek be.

Az 1950-es évektől az illemhelyek a Csatornázási Művek alá kerültek, mely folyamatosan építette ki az újabb egységeket. Az 1990-es években egy kis kitérő után újra a Fővárosi Csatornázási Művek kapta vissza az üzemeltetést, mely azóta is felelős ezekért a helyekért.

Ha a csatornarendszert tekintjük, akkor Budapest esetében a csatorna legkorábbi jeleire az 1600-as évek végén találhatunk. Ezek még csak árkok voltak, melyek megpróbálták elvezetni a képződő szennyvizet.

A pesti oldalon az 1700-as évek végén indult meg a csatornarendszerek felállítása, mely folyamatosan bővült. Az 1870-es évek végén kerültek megtervezésre azok a nagyméretű rendszerek, melyek máig alapját jelentik a budapesti szennyvízelvezetésnek. Ezeknél figyelembe vették, hogy hányan laktak akkor a fővárosban, és milyen népességnövekedésre lehetett számítani. A tervezés során felhasználták a domborzati adottságokat és a természetes vizek nyomvonalát. Elkészítették nem csak a csatornahálózatot, de a kiszolgáló létesítményeket is.

Az akkori szakemberek munkájának is köszönhető, hogy Budapest napjainkban gyakorlatilag teljes csatornázottsággal bír. Az újonnan benépesülő, eddig még lakatlan területek bekötése a hálózatba folyamatos, legyen szó a főváros vagy az agglomeráció területéről.

Természetesen a csatornák szerkezete követi az épületek elhelyezkedését, de a fő hálózat részei sugár és gyűrű formában kerültek kiépítésre. A több ezer kilométernyi csatorna tartalma ma már szennyvízfogadó állomásokra kerül, hiszen a szigorú európai uniós előírások miatt szennyvíz nem kerülhet tisztítatlanul az élővizekbe.

A szennyvíztisztítás folyamata során amennyire lehet, kerülik a vegyszerek felhasználását. Első lépésben fizikai csapdákkal fogják meg a vízben lebegő tárgyakat, majd biológiai tisztítás történik, ahol hasznos baktériumok végzik a munkát.

A csatornarendszer karbantartása folyamatos munkát ad a szakembereknek, akiknek nem csak az esetlegesen képződő dugulásokat kell megszüntetniük a gerinc vonalakban, hanem gondoskodnak az elöregedett részek cseréjéről, a gyökérbenövések kezeléséről és még számos más dologról.

Duguláselhárítás régen:

A duguláselhárítás iránti igény már szinte az első csatornaszerű képződmények megjelenésekor jelentkezett, bár akkor még nem így hívták. A várak alatt húzódó árkádszerű csatornákban feltorlódott anyagok esetén egy vagy több embernek le kellett másznia, és manuálisan megszüntetni a torlaszt. Ehhez kapákat, lapátokat és különféle botokat használtak, és csak a saját leleményességükön múlott, hogy mennyi idő alatt törik össze az összeállt matériát.

Az átfolyókat, csöveket pedig a későbbiekben is botokkal és kezdetleges, hosszabb eszközökkel próbálták kidugítani.

A vízvezetékcsövek felállítása után kezdődött a duguláselhárítók ma ismerthez hasonló munkája, ahol a lefolyókban, csatornarészekben elakadt tárgyakat valamivel ki kellett piszkálni. A csővezetékek változatossága miatt már nem lehetett botokkal megoldani a problémát, ehelyett kézi szivattyúkkal felszerelt alkalmatosságokkal vonultak ki a helyszínre, és a napjaink csőgörényéhez hasonló eszközökkel próbálták kimosni, kimozdítani a torlaszokat.

Mivel Magyarországon már akkor is fővárosban laktak a legtöbben, és az erősen iparosodott régióban nagyon sokan zsúfolódtak össze társasházakban, ezért a duguláselhárítás Budapesten lett először igazán elismert, önálló szakma. Természetesen vidéken is megvoltak az ezzel foglalkozó mesterek, de Budapesten minden más magyar városnál nagyobb számban volt szükség rájuk.

Duguláselhárítás napjainkban Budapesten:

Már a duguláselhárító szakember az egyik legfontosabb szolgáltatónak számít a nagyvárosokban, de a kisebb községekben egyaránt. A napjaink felgyorsult életvitelében mindent egyszerre szeretnénk megoldani, és ennek gyakran a lefolyók látják a kárát.

Már nincs idő komótosan kipucolni az edényeket a mosogatás előtt, aminek köszönhetően előbb-utóbb eldugul a mosogató. Elfelejtjük karban tartani a kádat vagy a zuhanyzót, erre az összeállt haj- és szőrszálak makacs akadályt képeznek a lefolyóban. De ugyanezt elmondhatjuk a padlóösszefolyóra, a kézmosóra és a mosogatógépre is.

Hogy miért olyan fontos a duguláselhárítás Budapest és más települések esetében, azt csak akkor vesszük észre, amikor nem tudunk lefürödni, mert a kád lefolyója megadta magát. Még rosszabb a helyzet, ha a WC dugul el, ezt az eszközt ugyanis igencsak nehezen lehet helyettesíteni.

A piacon sokféle vállalkozó található meg, akik mind szakemberként hirdetik magukat. Egy részük a szó szorosan vett értelmében is kókler, akik nem csak megfelelő eszközökkel és gépekkel nem rendelkeznek, de a tudásuk sem üti meg a minimális szintet. Ők úgy próbálnak meg ügyfeleket szerezni, hogy a piaci árnál akár jóval olcsóbb díjakat ígérnek, a helyszínen azonban kiderül, hogy csak összecsapják a feladatot. Még rosszabb a helyzet, ha mindenféle vélt dolgokra hivatkozva extra díjakat számolnak fel, amikor pedig kidobnánk őket, fenyegetőzni kezdenek.

Sokkal jobb a kép, ha a valódi szakembereket nézzük. A duguláselhárítás Budapest és az agglomeráció területén sok vállalkozást képes eltartani, de közöttük is megkülönböztetünk egyéni vállalkozókat és vállalatokat.

Az egyéni vállalkozók kevésbé tőkeerősek, ez általában meglátszik a felszerelésükön is. A legtöbb esetben valóban értik a duguláselhárítás menetét, de komolyabb feladatokhoz nincsenek meg a megfelelő gépeik. Ráadásul egyedül dolgoznak, így amennyiben valami közbe jön vagy lebetegednek, akkor nem tudják befejezni a már elkezdett, több napos munkát vagy eltűnhetnek. Egy egyéni vállalkozónál a garanciavállalás is problémásabb lehet, mivel egy ilyen vállalkozást ma már nagyon könnyű alapítani, és nincs szükség semmilyen pénzügyi letéthez hozzá.

A céges duguláselhárítók, mint például a betéti társaságok vagy a korlátolt felelősségű társaságok már komolyabb tőkeerőt képviselnek, és a legtöbb esetben rendelkeznek nagyobb gépekkel is. Különösen a kft-k esetében van ez így, amelynek már a megalapításához is legalább 3 millió forintos törzstőke szükséges. A cégek alapításához, módosításához és megszüntetéséhez ráadásul ügyvéd és cégbíróság kell, ezért az ilyen vállalatok általában vigyáznak arra, hogy mindent szabályosan és jó minőségben csináljanak.

Melyek a leggyakoribb feladatok a duguláselhárítás Budapest és környéke során?

Legyen szó akármelyik vállalkozási típusról, a szakemberek nagyon sokféle dugulás megszüntetésében tudnak segíteni. Az egyik leggyakoribb probléma a háztartásokban a mosogató dugulása, mivel ebbe nagyon sok ételmaradék kerül. Elég csak kevésbé figyelmesen kiüríteni az edényeket a mosogatás előtt, az apró maradékok egy idő után akadályt képeznek. Segíti a torlaszok összeállását az a tény is, hogy a konyhai szennyvízben sok a zsiradék cseppecske, mely szintén ebbe a lefolyóba kerül. Míg a forró mosogatóvízben ezek lebegnek, a csatornába kerülve lehűlnek, és szilárd dugaszokat képeznek.



Hasonlóan gyakori feladat a WC duguláselhárítása, mely a rendeltetésszerű használat ellenére is problémássá válhat. Az évek során víz- és húgykő telepedhet meg a csövek belsejében, melyek egyre gyorsuló ütemben szűkítik be a hasznos átmérőt. A modern toalettek működése is gondokhoz vezethet, ezek ugyanis egyre kevesebb vizet használnak fel, és a képződő végtermékeket csak épp, hogy átnyomják a csövekbe. Ha emellé még kissé több toalett papírt használunk, akkor nagyon hamar dugulás léphet fel.

Viszonylag gyakori problémának számít a kád vagy a zuhanytálca lefolyójának meghibásodása, ezek elég gyakran feltűnnek a duguláselhárítás Budapest megrendelések között. Fürdés közben a testünkről apró szőrszálak, hajszálak és bőr hámsejtek válhatnak le, melyek a lefolyóba kerülnek. Ezekhez adódik a samponok, tusfürdők, fürdősók és más kozmetikumok sokasága, melyek így komoly dugulást okozhatnak. Ezek nagyon sokszor a kád vagy a tálca szifonjában, illetve flexibilis csövében akadnak meg, és néha már a boltban kapható lefolyótisztító szerek sem segítenek.

Ilyenkor nem marad más megoldás, mint duguláselhárítót keresni, aki, ha szükséges, szét tudja szedni ezeket a lefolyókat. Az otthoni szétszerelésük azért sem ajánlott, mert amennyiben nem értünk hozzá, leeshet a szifon vagy a cső egy olyan helyre, ahonnan már nem tudjuk elővarázsolni, és bontás lehet a vége.

Problémákat szokott még okozni a padlóösszefolyó is, mivel ez több helyről is kaphatja a szennyvizet. Nem ritka, hogy rá van kötve a fürdőszobában a kézmosó, a kád, a zuhanytálca és még a mosogatógép kivezetése is. Ezekből mindenféle szappanos, mosószeres maradékok érkezhetnek, a ruhákból pedig szösz és műszálak. Ha nem tisztítjuk meg rendszeresen az összefolyót, akkor komoly dugulás alakulhat ki benne, amihez szakembert kell hívnunk. Még rosszabb a helyzet, ha a felmosás után a padlóösszefolyóba öntjük a koszos vizet, hiszen ez már akár egyetlen alkalom után is el tudja tömni ezt a fontos eszközt.

Magánlakásokra kevésbé jellemző a piszoár megléte, mely viszont akár nagyobb számban is megtalálható a közintézményekben, kereskedelmi létesítményekben, irodákban és gyárakban. A piszoár tipikusan egy olyan eszköz, mely hajlamos a dugulásra, köszönhetően a benne felgyűlt húgykőnek. Ezt ráadásul sokszor sokkal egyszerűbb a benne lévő szifon cseréjével megoldani.

A piszoár duguláselhárítása a legtöbb esetben a fajansz leszerelésével történik, de a duguláselhárító szakemberek nem ezért nem szeretik, hanem a rettenetes szaga miatt. A tömény húgykő nagyon büdös, és még a gyakorlott szakembereknek is erős gyomor kell az elviseléséhez.

Szintén a nagykonyháknál, éttermeknél jelentkező feladat szokott lenni a zsírfogó duguláselhárítása vagy karbantartása, ráadásul ennek a berendezésnek a meglétét törvények is előírják. Az is egy jó példa az erős állami felügyeletre a közétkeztetésben, hogy amennyiben a konyhák nem tartják karban a zsírfogót, és annak tartalma belekerül a csatornába, akkor bírságot kaphatnak érte.

Ennek az eszköznek a rendszeres karbantartása is fontos feladat azoknak a cégeknek, melyeknek fő profilja a duguláselhárítás Budapest területén és az agglomerációban. Mivel ez a munka még kisebb helyeknél is pár havonta szükséges, állandó megbízást jelent a szakemberek számára.

Végül pedig, a szakik egy része a társasház duguláselhárítás területet választotta. Általában minden közös képviselőnek vagy társasházi gondnoknak megvan a jól bevált duguláselhárítója, akihez szükség esetén azonnal fordulhat. A társasházaknál jelentkező dugulások azért jelentenek nagy problémát a mai Budapesten, mert sok bérház lefolyórendszerét még a 100 évvel ezelőtti terhelésre méretezték, és már nem bírja el a modern élettel jelentkező nagyobb mennyiségű szennyvizet.

A társasházaknál még gondot okozhat az elöregedett csővezeték is, illetve mostanában az újabb épületeknél a nem szakszerű kivitelezés. Ezeknél minden esetben egy jó szakember tud segíteni a kialakult duguláson.